Béketanács rakétazáporban (politikai kamaradráma több felvonásban)

 

A világpolitika tegnap új műfajt talált fel: a preventív békét. 

 

 

 

A hír szerint Donald Trump béketanácsot alapított, és a béketanács szó hallatán az ember teát, hosszú asztalt és komoly arckifejezéseket képzel el. Esetleg fehér galambot, vagy maximum PowerPoint bemutatót.

 

Ehhez képest a Közel-Kelet egén közben olyan fényjáték kezdődött, amit még a szilveszteri rakéták is megsüvegelnének. Izrael és az Egyesült Államok katonai akcióba lendült Irán ellen, miközben a diplomáciai szótár épp a stabilitás fejezetnél volt kinyitva.

 A klasszikus béke: nincs háború. A modern béke: van háború, de jó szándékkal.

 

A béketanács első ülésén állítólag három opció került az asztalra. Az egyik a tárgyalás, a másik a szankció, a harmadik pedig a gyors, határozott, béketeremtő robbanás. A harmadik mellett szólt, hogy az legalább látványos, ugyanis néha a béke szimplán marketingkérdés.

 

A hivatalos kommunikáció szerint minden lépés a stabilitást szolgálja. A stabilitás pedig olyan fogalom, mint a gumicukor: nyúlik, formázható, és mindenki más ízűnek érzi. Így hát az üzenet valahogy így hangzik: Nem háborúzunk. Csak olyan intenzíven akarjuk a békét, hogy az közben füstöl.

 

Pedig hát a Közel-Kelet nem sakktábla. Inkább dominósor, amit valaki mindig túl közel állít a ventilátorhoz, ezért folyton felborul valamelyik dominó és magával rántja a többit. Egy lépés itt, egy válasz ott, és máris új szövetségek rajzolódnak ki a térképen.

 

A kérdés nem az, hogy ki lőtt először, hanem az, hogy ki írja majd a sajtóközleményt először.

 

Közben pedig otthon a politikai kommunikáció egyszerre játszik keményfiút és békeharcost. A választópolgár próbálja követni, hogy a béketanács pontosan melyik naptár szerint működik, és elmereng, hogy a holdfázis vagy az olajár a mérvadó?

 

A béketanács papírjai pedig vastag dossziéban gyűlnek. A térképen új jelölések jelennek meg, a szóvivők pedig kimondják a mondatot, amely már generációk óta túléli a konfliktusokat: „A helyzet eszkalációját a másik fél kezdte.”

 

A béke tehát megérkezett a Közel-Keletre. Harci repülővel. És ha minden jól megy, a Béketanács következő ülésén napirendre kerül a tűzszünet kérdése is, természetesen csak akkor, ha addig sikerül teljes mértékben biztosítani a békét, ha kell, harcok árán is. Hiszen a demokrácia meg kell érkezzen mindenhová, ha beledöglenek is.

Intenzíven.